Biofeedback

Forog a Föld
Szédül a fej
Izzad a homlok
Mikor rád omlok
Csorog a nyál
Folynak a nedvek
Mi ez ha nem biofeedback?

Harap a fog
Leköp a száj
És mint az enyv
Ragad a nyelv
Szorít a kéz
Körmök megesznek
Mi ez ha nem biofeedback?

Bűzlik a láb
Tágul a rés
Jön a hasmenés
Hajlik a hát
Rezeg a feneked
Mi ez ha nem biofeedback?

Lő a pisztoly
Szabdal a kard
Egymást írtja
A Föld apraja-nagyja
Robban a világ
Ez van manapság
Mi ez ha nem gyilkosság?

Megfojt a szénmonoxid

fogom a papírt,
fogom a fát,
fogom a szenet,
fogom a gyufát.
a papírt gyújtom meg,
a papír a fát gyújtja meg,
a fa a szenet gyújtja meg,
és nem lesz hideg.
de a papír a fát nem gyújtja meg,
a fa a szenet nem gyújtja meg,
és megfojt a szénmonoxid.

lángol apapír,
lángol a fa,
lángol a szén,
lángol a gyufa.
a papír engem gyújt meg,
a fa engem gyújt meg,
a szén engem gyújt meg,
és többé nem leszek,
mert megfojt a szénmonoxid

hamvad a papír,
hamvad a fa,
hamvad a szén,
hamvad a gyufa.
én hozzád nem megyek,
haza sem megyek,
a pokolba sem megyek,
mert ott is szénnel fűtenek,
és megfojt a szénmonoxid.

A CO, népies nevén a széngáz:

a szén tökéletlen égésekor keletkező, éghető, színtelen, szagtan, íztelen gáz, rendkívül erős vérméreg, a hemoglobinhoz való affinitása az oxigénnél 25-ször nagyobb. Meggyújtva kékes lánggal széndioxiddá ég el. A vörös vértestecskék szénmonoxiddal való telítéséhez átlagban 1,1 liter szénmonoxid szükséges, a telítődés azonban a szénmonoxidos levegőben való tartózkodás időtartamától is függ. Az általános tünetek: fejfájás, szédülés, légszomj, már 20-40 %-os szénmonoxid telítődésnél is mutatkoznak, 40-60%-os telítettségnél eszméletvesztés, 62 %-osnál pedig a halál következik be.

... és mi mégis éveket bírunk ki 100 %-os telítettségben...

A Mme a tükörbe néz

tajgán innen,
tajgán túl,
fenn messze északon
egy tükörbe néz éppen
Petuhova asszony

nyírfák kérge,
szemem fehérje,
sűrű bajszom
erdő mélye.

hosszú hajam
sasok szárnya,
szívem a lélek
sötét árnya.

nyakam smaragd,
tompa fénye
belémveszett
ifjak reménye

bibircsóktól
arcom ocsmány
szépségem már
kopott dolmány.

tajgán innen,
tajgán túl,
fenn messze északon
egy tükör előtt dühöng
Petuhova asszony

gyilkosságok
keserű mérge
ráncos kezem
fekete kérge.

sok a hús
rezeg a hájam,
rumtól részeg
óriás májam.

trojka taposta
gyönge farom
mikor győzött
a forradalom.

Aszott lábam
alig vonszol,
elegem volt
a hatalomból.

Lány a 2. emeletről

Az anyám oktat
Hogy legyek okosabb
De én nem okulok
Csak mosok és vasalok

A srácom nyúz
Mért van rajtam blúz
És parancsra lihegek
Hogy neki legyen könnyebb

Görcs a hasamban
Egyedül vagyok a bajban
És nem segít senki
Ha abortuszra kell menni

Gyűlölet szememben
Ha aki elhagyott jön szemben
Fejemben a gondolat
Megbénítja vágyamat

Ha valamit akarok
Visszatart egy kép
Félek, hogy
Piszkos Fred közbelép

Pedig akarok, akarok, akarok
Akarok, akarok
Ezret akarok
Akarok, akarok
Egy szebb napot

Reggel korán kelek
A munkahelyen pihenek
Utána szaladok
Csinálom a maszekot

Nekem senki nem hisz
De velem van a KISZ
Nem vagyok megbízható
Hülyének vagyok csak jó

Hánynom kell nagyon
Ha arra gondolok,
Hogy lépten-nyomon
Becsapnak a kommentátorok

Ha engedelmes nem vagyok
Behúznak egy nagyot
Kórházban fekszem
Mert dolgozik a szeduxen

Ha valamit akarok
Visszatart egy kép
Félek, hogy
Piszkos Fred közbelép

Pedig akarok, akarok, akarok
Akarok, akarok
Ezret akarok
Akarok, akarok
Egy szebb napot

Rettegett Iván

Én, Iván, minden oroszok cárja,
Hű bojárok ura,
Átkaimat hozom
Minden falura, és megparancsolom:
Ti parasztok, ha elhunytam:
HAMVASSZATOK!

Őrült agyamban
Forr a bosszú:
Kinek semmije nincs, élete legyen hosszú!
Kinek tenger a pénze,
Sötét veremben legyen annak vége!
S ki ellenem fordul, rá a halál várjon,
A NÉP NEM GYŐZHET BÜSZKE CÁRON!

XY

Ők azok az IKSZEK,
Kiktől a tenyered viszket,
Ők akik a sorokban bujkálnak,
Bárhogy keresed, nem látszanak hibának.
Ők azok,
Ők azok,
Ők azok,
De az Y én vagyok!

Ők azok az IKSZEK,
Akik hosszú útra visznek,
Ők akik fekete kocsikba mászva,
Biztos kezekkel mutogatnak másra.
Ők azok,
Ők azok,
Ők azok,
De az Y én vagyok!

Ők azok az IKSZEK,
Akik szebbet ígérnek,
Csodálatos jövő, hatalmas vagyon,
Tiéd a munka, és övék a haszon.
Ők azok,
Ők azok,
Ők azok,
De az Y én vagyok!

Ők azok az IKSZEK,
Akik után következem,
De mi lesz, ha egyszer fordul a történelem?
És hátulról kezdik az ABC-t olvasni,
Ki fog az IKSZEKRE, ki fog majd hallgatni?!

GOOD BYTE!

Tízmillió bájtos személyi ország,
Benne az apró epromok -
Beléjük égették a programot.

TV-szemű fekete dobozokban
Kényszerkapcsolatban lép
Meghatározott irányban a gép.

Vörös huzalok kerekerdején át
Száguld az információ,
Kompjuterből kimászni volna jó!

Refr.:
Kompjuter szalámi,
Kilobájtos kolbász,
Assembler csülök,
Ha megeszem, belehülyülök!
KÖSZÖNÖM NEM KÉREK BELŐLE
PROGRAMMENÉSEM LESZ TŐLE!

Tízmillió bájtos személyi ország,
Ahol én is eprom vagyok,
Agyamba égették a programot.

TV-szemű fekete dobozokban
Kényszerkapcsolatban lép
Bal lábbal, egyszerre a nép.

Vörös huzalok kerekerdején át
Rohan az információ
Ez a kompjuter csak látszatra jó!

Refr.

Moszkva tér

Ó a Moszkva tér,
Ó a Moszkva tér,
Hol sosincs tél,
Ott sosincs tél!

Moszkva téren a körforgalom,
Olyan mint egy forradalom,
Síneken esnek át a járókelők,
Belőlük lesznek a felkelők,
Innen indul öt villamos,
Az egyik elvisz, a másik visszahoz.

Refr.:
Ó a Moszkva tér,
Ó a Moszkva tér,
Hol sosincs tél,
Ott sosincs tél!

A pályázatot rég kiírták,
A Moszkva teret felújítják,
Lesz szupermarket, aluljáró,
Mozgójárda, csúszó-mászó,
Az a feltétel: ne robbantsatok,
Én is a Moszkva téren lakok!

Ref.

Oly szép lesz a Moszkva tér,
A felüljáró tán összeér,
Kikerülnek a kocsik, buszok,
A Moszkva téren járókelő vagyok,
Itt sosincs tél, sosincs hó,
A Moszkva téren mindenkinek jó!

Szemembe száll a sárga homok,
A sivatag hajója vagyok,
Átbaktatok - csikidám!
Gödrök országa a hazám,
Felásnak, leásnak, kiásnak, beásnak,
A körtérre költözöm, sarki lánynak!
Itt sosincs tél, sosincs hó,
A Moszkva tér nekünk való!

Szibéria blues

Meteorit szántotta hazám
Kóbor farkasok világa
Vadregényes tajgán
Hó hull a fákra
Ez nem Kánaán, oh nem
Ej uhnyem, ej uhnyem

Erdő mélyén áll a ház
Füst kihajlik küszöb alól
Belül mocsok kívül máz
Téged ölel és karol
A remény el nem enged, oh nem
Ej uhnyem, ej uhnyem

Muzsikok hosszú sora áll
Munkájuk semmi, de semmi
Mégis mind pénzre vár
Jaj, mondd miért kell lenni
Nem ad a föld, oh nem,
Ej uhnyem, ej uhnyem

A BAM keresztül szánt
Oly sóvárogva nézem én
Más aki a vonatra felszállt
Rajtam nevet meleg helyén
Nem kapok jegyet, oh nem
Ej uhnyem, ej uhnyem

Nézd a tajgán túl
A szabadság, vár a tavasz
Aki elmegy vízbefúl
S te a fák foglya maradsz
Nem mehetek, oh nem
Ej uhnyem, ej uhnyem


Párhuzamos vonalak

Te ott élsz
Én itt élek

Te viharsz
Én viharok

Te maradsz
Én maradok

Nem csökken a távolság

Te ott félsz
Én itt félek

Te mihaszn
Én mihasznok

Te meghalsz
Én meghalok

Nem csökken a távolság